Ott a dombon
Hol ősök hangja honol
Ott történnek az igazi dolgok
Csak érzed a szeretet hullámát
Érzed az áramlást
Föld ég és ember között
Az asszonyok összhangja
Megszüli az új világot
Lehet, hogy még csak ott
De eljő hamar a nap
Mikor az ott már itt is lesz
Szól a dal, szól a dob
Szólnak a hang-szerek
Egyre több és több
Perdül a láb, forog a szoknya
Eloszlanak a felhők
S kisüt a nap
Jutalmul, válaszul
Mindünknek
Hisz tesszük a dolgunk,
És azért, hogy higgyük tudjuk
mindjárt itt a nap,
Mikor az ott itt is lesz
Vallomást kap az asszony,
s a legszebb kérdést mi kapható:
Megyünk e együtt a fénybe,
Egész hátralévő életünkbe?
S fürdünk a Nap fényében
Igaz még csak kicsínyke időre
Csak úgy mutatóba
Csak hogy el ne veszítsük hitünket
Gördül a gyűrű eredendő helyére
Csordulnak az örömkönnyek
Mindenki szemébe
Megáll az idő, megszűnik minden
Csak a két szempár csillogva
Fonódik össze.
Nem látnak mást, csak egymást
Fonódnak a karok össze,
Ajkak érintődnek
Örömtáncban
Összeforr az
EGY s az ÉG.

Gulyás Judit 2014.06.04.

Szerző: Gulyás Judit