Ha élő az égi tengely, a király közvetlen kapcsolatban van az Égi Vének Tanácsával, és a nép is ebben él, nincs szükség törvényekre. Miért? Mert tudja, érzi az igazságot. Igazságérzete a helyén van. A törvényeket akkor hozták a történelem folyamán, amikor kibillen az égi tengely az emberekben, vagy egy csoportjuk már nem kapcsolódik hozzá. S számukra, vagy az egész nép számára hozták azokat. Ez a jogfejlődés. Ha fejlődik a jog, akkor azzal az egyre mélyebb szakadékot kell áthidalni. De a jog-jég egy síkos pálya, mert égi kapcsolat nélkül a jog tudománnyá, tudássá válik, amihez már nem kell a szív útja, az igazság érzete, önálló életet él.
Maga a Szentkorona tan is egy ilyen kibillent helyzetben születik. Amikor a magyar nemesek még bírják a szakrális tudást, de a király már nem az Égi Vének Tanácsának földi képviselője, vagy akár választottja.
"1254-ben IV. Béla okmányt adott ki a Korona őrzési helyéről és szabadságlevelet adott a székesfehérvári egyháznak is. Így fogalmaz: "ahol az ország trónja és koronája őriztetnek, ahol a magyar királyok a felszentelési szertartásával felkenetnek, s ahol a mi őseinknek is szent testei nyugszanak." ... Harsányi Zsolt megállapítja (1938), hogy a korona most már végképp az államhatalmat jelenti, és egyszerre több már mint a király. Ekkor még nincs szent korona eszme, de nagyjából most születik. Az eszme azért született meg, mert nem volt egységes a szakrális tengellyel, és a két tér közötti résben született meg a vízio, ami évszázadok alatt felépült".
A Korona, mint az Égi Vének Tanácsának a tagja, már nem a király által nyilvánult meg a földön. Ekkor még a nemesek őrizték a szálat és még létrehozták a tant. Ami szintén alakult az idők folyamán, írásos formát öltött. De ha visszatérés kell ma, akkor még ide sem, a Szentkorona tanhoz, hisz már ez is a kibillent állapot.
Ma pontosan érzékelhető, mit jelent a jog síkossága. A törvények tára hozható az igazság érzete nélkül, hűvös ésszel, számítással. Jól látható, hogy bármi és az ellenkezője is bebizonyítható a jog talaján állva. Érvényesül az erősebb kutya törvénye is.Ez mind a Habsburg logika, csak a fizikai lét, a hatalom az elsődleges. "Nem volt fontos, hogy az ég mit gondol, mit és kit hogyan támogat, csak arra figyeltek, hogy a genetikai örökös fejéhez hozzáérjen az a tárgy, csakis a tárgy és akkor ő már az, aki. Ez a Habsburg logika lényege. Ezt oly annyira védték, hogy évszázadokkal később a nőági öröklést is törvénybe iktatták (1723. II. tc.)"
Ennek tükrében jól megmutatkozik az a szakralitás nélkülöző szemlélet, amit magam is megtapasztaltam. Amikor a jogi egyetemet elkezdtem, egyik előadó kifejtette, hogy azért vannak itt a kollégák öt évig, hogy úgy tanuljanak meg beszélni, hogy azt senki se értse. És mindezt nem deák/latin nyelven mint például az orvosok (őket se lehet érteni), hanem úgy magyarul, hogy azt a másik magyar ne értse. Ez a másképp beszéd volt a középkori miséken is, amikor a miséző pap deákul beszélt. Az emberek a szavát ugyan nem értették, de élő keresztény hitük miatt ez nem volt akadály. Meg is állapították, hogy a pap is csak hókuszpókol, varázsol, mágiát tesz. Mert egy mágus/magas/magyar népnek ez nem kérdés, hogy amit tesz az mágia. Hoc est corpus Dei. - Íme az Úr teste - azaz hókuszpókusz.
"IV. Béla államépítésben ugyan serényen járt el, de fel kellett vegyen ehhez számos hitelt, kölcsönt, amelyek politikailag is megkötötték a kezét, az égi világtól némileg elszakadt és nehéz helyzetében, a meghasonlott királyság testében - szükségszerűen - létrejött a Pálos rend, mely - a király szerencsétlen helyzete mellett - őrizte az égi szálat, a Krisztus testet. ... Még akkor is őrizték a királyi lelket és a Krisztus test egyes darabjait, amikor már nem volt szakrális uralkodó a Kárpátokban. Amikor pedig a 18. században szétverték a Pálosok térszerkezetét, ... egyes beavatottak elvitték a "megcsonkított" szellemtestet és barlangok, erdős részek, kies, félreeső Kárpátok-beli helyeken őrizték meg a jelen korig. A hagyatékőrzők ma is várják az időt amikor eljön az az ember, akiknek feladata Krisztus szellemtestét újra összeszedni."
Visszatérve a jég-jogra, Mátyás királyt a Duna jegén választották királlyá, ami ugye egy éjszaka leforgása alatt vált átjátható kemény jégpáncéllal fedetté, ami elbírt húszezer lovas katonát is, mert hogy előző nap még hajóztak azon a folyón. Ebben a helyzetben vált a kételkedők - Garai liga, Garai ekkor koronaőr, a koronát a visegrádi vár tornyában őrzik, s ők onnan figyelik az eseményeket - számára is világossá, hogy Mátyás az égi kiválasztott, mert a királyt az Ég választja, az Égi Vének Tanácsa küldi.
Mátyás feladata, hogy "megszüntesse a tatárjárás, vagy pontosabban az Anjou kor vége óta élletben lévő meghasonulást, szakrális test kettészakadást. ... Állandóan két valóság között állni ... a mindenkori király feladata, de ekkor a két valóság nagy erővel szét akart szakadni. De volt valami többlete Mátyásnak, ami segítette ezt az emberfeletti kozmikus munkát. ... Őt erre képezték ki. A beavatásai is elsősorban mongol irányból érkezhetett - írja a palóc regevilág. E forrás szerint Mátyást, ahogy Szibián-Hunyadi felmenői közül többeketis a Kubiláj kán alapította Sárkányos Rend lovagjává avatták, ezzel olyan beavatott rendi ismereteket sajátíthatott el, amelyeket Európa nem akart befogadni. ... Mátyás pedig ebből a forrásból merítette hatalmas erejét, a mongol beavatottságból.
Ez a "vonal" kellett volna, hogy már IV. Béla sajátja legyen, de ő elfutott előle, így más nyomvonalon de csak elhozatott a Magyar Korona alá a kelet talán legerősebb beavatott vonala, amelyet Domonkos érsek keleti útján a 990-es években még nem tudott összeszedni és így elhozni a Magyar Korona jogkörei közé. Krisztus (itt: Világkirály) teste egyesül, de Krisztus nem csak egy volt, hanem korszakonként egy. Ez egy örök tudás, ami ismétlődően megnyilvánul. ... magyar királynak lenni annyi, mint időtlenül szemlélni a végtelent, s ebben meglátni a folyton ismétlődő rendet. ... Mátyásnak egyesítenie kellett a valóságokat, mert csak így menthette át azokat a kódokat amelyeket a jövőben könnyebben fel tud majd venni a következő Turul-fiú. Cselekedetét teljes körűen az Égi Vének Tanácsa utasításai töltötték ki. Mátyásnak a valóságok egyesítése okán volt elengedhetetlen a Korona visszaszerzése, s nem elsősorban a legitimizáció okán. Az "igazságos" király 1490-ben Bécsben gyilkosság áldozata lett, de a munkáját bevégezte. A szálakat megőrizve a végpontokat és a hozzáférési kulcsokat az ötödik dimenzión kívül hagyva, azok további sorsát rábízta az Égi Vének Tanácsára. Így távozott Mátyás király."

MÁTYÁS KIRÁLY A MECSEKBEN


Mátyás királyt gonosz hadak
a Mecseknek szoríták.
Ím két angyal szárnycsapással
hegy kapuját megnyitá.
Benn vala terített asztal
rajta angyal táplálék.
Falatoztak s fáradt fejük
asztallapra ereszték.
Máig ott ül jó királyunk,
ősz szakálla növöget,
rónak ezüst szálai a
kőláb körül köröket.
Mikor hétszer körüléri
a kőasztalt a szakáll,
álmukból mind fölébrednek
a vitézek s a király!
Kinyílik a Mecsek gyomra
kijő a szép sereg rajt'.
Minden király, fejedelem
néki akkor fejet hajt.
Mátyás lesz világ királya
igazság s béke leend.
Nem lesz többé háborúság
teljesül isteni rend.
(Baranyai délszláv legenda nyomán)

Pécsnek városában hegyek magasodnak, a hegy gyomrában barlangok vannak, a Havihegyen egymáshoz közel a Pálos templom, hegybe épül, mélye, merre, milyen barlangokba ér be, már nem tudjuk. A Jakab-hegyen pedig a régi Pálos kolostor. Sosem véletlen, hogy a templomok, kolostorok hova épültek, ez a Pálos rend esetében különösen igaz. Ott a Tettyei mésztufa barlang is, melyet a víz munkájának is betudhat a kutató, de talán nem véletlen a közelség. Talán van benne ráció, hogy ez egy barlangrendszer, mely akár több nap alatt járható csak be. Bizony az avar korban a Nagy Szalákat a föld mélyén ilyen barlangrendszerekben tartották, ahol az alsó-, középső- és felső-világ összekapcsolódhatott, s össze is kapcsolódott a tanácskozásra. Pontosabban az avar korban épül a Kárpát-haza területén több ilyen barlangrendszer is, tudatosan, egy program részeként. Egy szakrális térrendezés, ahol számos ma hegynek tekintett domborzati kiemelkedés valójában piramis (a piramisok sok ezer évesek), számos barlang pedig nem az elemek véletlenszerű munkájának tudható be. Ezt is támaszthatja alá, hogy 600-ban Pécsett Nagy Szalát tartottak. Ahogy akkor nevezték Pécs Tórem. Az Arvisurák megemlítik, hogy a 24 tagú hun törzsszövetségből 15 törzs vett részt (nemcsak a Kárpát-medencéből, hisz ekkor a szkíta népek sokkal nagyobb területen éltek). A helyek őrzik a régi korok emlékeit, az ott lévő emberekét is. Ezek mind lenyomatok, miket a szem nem lát, de ott vannak. A 600-as pécsi Nagy Szala emléklenyomatát őrzi a barlang, a résztvevőkét is, a 24 beavatott erejét is.
Ma már csak a Tettyei Mésztufa barlang, ami látogatható, járható. Oda betérve talán valamit megérezhetünk a folyton ismétlődő rendből, hogy ami az avar korban, István korában, Mátyás korában, a pálosok idejében jövő volt, az MOST van. Vegyük fel a múlt fonalát, táruljon fel az igazság és tegyük ami ma a feladatunk, s mindig is feladata volt a magyarságnak. A magyar minőségű embereknek. A tettek ideje itt van, MOST van.


Idézetek forrása: Kozsdi Tamás: A Magyar Korona könyve