Kivagyok! Ki vagyok?
Mindig azt mondják, sok vagyok
Mert betöltöm a teret hol vagyok
Baj- e az, ha sokszínű jelenem
Baj-e az, ha vinném virágok közé feltöltődni mindteket?
Ha azt szeretném daloljatok velem,
Ha azt vágyom, ezt a csodát átélhessem veletek
A magányban még jobban fájt meg nem értett lelkem
Most hogy az úton társakra leltem,
Még gyorsabb módra kapcsolt a lelkem
Tudom a tempó hatalmas, még nekem is
Tudom, tapasztalásunk együtt egyedüli
Fontos az átadás, de látom már, más módon lehet csak
Úgy ahogy terveztük a jelenléttel
De ugye azt az Népnek terveztük a Szerelemszeren
Sose gondoltam volna, aranyasszonyoknak sem lehet beszéddel.
Hisz mindig tapasztalat átadás volt e körben
Erre épült minden, de lám csak eddig,
Előreszaladt a Baranya Aranya
Gyűjtve a sok gyakorlati tapasztalatot,
Mit átadni csak megéléssel lehet
Megtanultuk a leckét,
S lám, már daloltok mind, s száll a lelketek magosra
Ébred a fénymadár , ébredünk a természettel
Állunk már egyenként is mind, mint az oszlopok
Áldjon meg minket Boldogasszony.
Gulyás Judit 2014.03.21.
Ki is vagyok
Keresem ki is vagyok most
Titulusok, címkékben hol is vagyok?
Egyáltalán kellene-e a címkék?
Kinek fontosak e titulusok?
Lényeges-e hová tartozom?
El kell-e döntenem mely kör az otthonom?
Mikor megélhetem dobbal,
Tűzkörüli tánccal, zenével őseink táncát,
Vagyok ott a Táltos asszony,
De két perc múlva előjön
Arany asszony minőségem,
Mely hangolja, egység behozza
A tűz körül összegyűlt köröket.
De már kapcsol létem a Jógához,
Mikor légzéssel tanítom tisztítani Önvalód
S indul a PRÁNA, megérkezem a Mantrához.
Ebben is otthon vagyok, ez is én vagyok.
A Tűz vonz, elvarázsol, elbűvöl,
Illata fenséges, körbefonó,
Így Tán boszorkány is vagyok?
Ha jurtámba jöttök, szert ülni,
Ha szólhatnak hangszereim
Ha énekhangom véletek száll
Akkor is boldog vagyok,
Másnap, ha bemegyek dolgozni,
Akkor alkalmazott is vagyok,
De hazatérve forró, tüzes szerető létem is megélhetem.
Adom a család melegét, ha fiaimnak főzök
S legújabb énem, ha vetek magot kiskertemben,
Ültetek virágot házam ablakába
Igazán melyik is vagyok?
Ez is az is…
És mindegy ki mit lát
Ez mind én vagyok.
Gulyás Judit 2014.03.24.
SOK-SZÍN-Ű vagy!
Egy egész szivárvány önmagadban,
a tiszta fehér fényt a mi szemünk prizmája
látatja különböző színünek.
A szemellenzősek csak egyik színed látják,
korlátjaik vannak, hisz a korlát gát.
De, ha szabad léted éled,
akkor látod a másik sokszínüségét egésznek,
tiszta fehér fénynek.
Akkor hallod a másik dalát is szépnek,
a másik hangját tisztán a nagy egész részének.
Mariann 2014.03.24.
Nagyságotok előtt meghajolok!
Kicsinységem palástolom.
Én semmit sem tudok,
még a szeretetet is rosszul adom...
Vénségemben botladozva
nyakatokba akaszkodom...
Köszönet és hála,
hogy magatokkal visztek...
mélység és magasság
között reptettek!
TIM. 2014.03.25.
Drága, drága Marcsi !
Itt nincs kisebb vagy nagyobb, csak más-más területet képviselő-behozó-megélő.
Éppenséggel nincs mit palástolnod, mert a te szeretet megnyilvánulásaid, számodra aprónak tűnő gesztusaid mozgatnak meg bennem hegyet-völgyet. Most mondjam én is, milyen kicsinek, szeretetlennek látom magam közöttetetk, amíg a szerben nem egyesülünk ? A szerben tanulom, hogy nem számít látszólag mit mutatunk (szerintünk) kifelé. Én lélekóriásokat látok, akik a jelen káprázatában vergődnek ugyan, de belül minden ott van. Nem csak volt, nem csak lesz. VAN.
Tegnap elhalasztottuk a múltbanézést, hogy te is velünk légy, amikor sor kerül rá. Nézz hát az egykori inkvizítor szemébe.
Vergődhetünk a jelen markában, vagy felemelkedhetünk - együtt - olyan magasságba, ahol gyengéd simítás csupán a most feltornyozódó dolgok elsimítása. Számomra lélekóriás vagy, ha nem is látod magad. Szívem szerint pörögve vinnélek a hetedik égig, hogy végre meglásd magad. Hogy el tudd fogadni magad olyannak, amilyen vagy - mostani szemmel és teljességedben is. És így vagyok a többiekkel is.
Nem gondolnám, hogy bármit rosszul csinálnál, adnál. Csak emeld feljebb fejed, tekinteted.
Nagyon szeretünk és hiányolunk. És csak a jót hiányolja az ember.
Nem érzem, hogy bárkibe akaszkodnál, sőt épp ellenkezőleg. Életadó a jelenléted.
És nem magunkkal viszünk, hanem együtt vagyunk képesek szárnyalni.
És ez így jó.
Szeretettel:
Misi 2014.03.26.
Mert betöltöm a teret hol vagyok
Baj- e az, ha sokszínű jelenem
Baj-e az, ha vinném virágok közé feltöltődni mindteket?
Ha azt szeretném daloljatok velem,
Ha azt vágyom, ezt a csodát átélhessem veletek
A magányban még jobban fájt meg nem értett lelkem
Most hogy az úton társakra leltem,
Még gyorsabb módra kapcsolt a lelkem
Tudom a tempó hatalmas, még nekem is
Tudom, tapasztalásunk együtt egyedüli
Fontos az átadás, de látom már, más módon lehet csak
Úgy ahogy terveztük a jelenléttel
De ugye azt az Népnek terveztük a Szerelemszeren
Sose gondoltam volna, aranyasszonyoknak sem lehet beszéddel.
Hisz mindig tapasztalat átadás volt e körben
Erre épült minden, de lám csak eddig,
Előreszaladt a Baranya Aranya
Gyűjtve a sok gyakorlati tapasztalatot,
Mit átadni csak megéléssel lehet
Megtanultuk a leckét,
S lám, már daloltok mind, s száll a lelketek magosra
Ébred a fénymadár , ébredünk a természettel
Állunk már egyenként is mind, mint az oszlopok
Áldjon meg minket Boldogasszony.
Gulyás Judit 2014.03.21.
Ki is vagyok
Keresem ki is vagyok most
Titulusok, címkékben hol is vagyok?
Egyáltalán kellene-e a címkék?
Kinek fontosak e titulusok?
Lényeges-e hová tartozom?
El kell-e döntenem mely kör az otthonom?
Mikor megélhetem dobbal,
Tűzkörüli tánccal, zenével őseink táncát,
Vagyok ott a Táltos asszony,
De két perc múlva előjön
Arany asszony minőségem,
Mely hangolja, egység behozza
A tűz körül összegyűlt köröket.
De már kapcsol létem a Jógához,
Mikor légzéssel tanítom tisztítani Önvalód
S indul a PRÁNA, megérkezem a Mantrához.
Ebben is otthon vagyok, ez is én vagyok.
A Tűz vonz, elvarázsol, elbűvöl,
Illata fenséges, körbefonó,
Így Tán boszorkány is vagyok?
Ha jurtámba jöttök, szert ülni,
Ha szólhatnak hangszereim
Ha énekhangom véletek száll
Akkor is boldog vagyok,
Másnap, ha bemegyek dolgozni,
Akkor alkalmazott is vagyok,
De hazatérve forró, tüzes szerető létem is megélhetem.
Adom a család melegét, ha fiaimnak főzök
S legújabb énem, ha vetek magot kiskertemben,
Ültetek virágot házam ablakába
Igazán melyik is vagyok?
Ez is az is…
És mindegy ki mit lát
Ez mind én vagyok.
Gulyás Judit 2014.03.24.
SOK-SZÍN-Ű vagy!
Egy egész szivárvány önmagadban,
a tiszta fehér fényt a mi szemünk prizmája
látatja különböző színünek.
A szemellenzősek csak egyik színed látják,
korlátjaik vannak, hisz a korlát gát.
De, ha szabad léted éled,
akkor látod a másik sokszínüségét egésznek,
tiszta fehér fénynek.
Akkor hallod a másik dalát is szépnek,
a másik hangját tisztán a nagy egész részének.
Mariann 2014.03.24.
Nagyságotok előtt meghajolok!
Kicsinységem palástolom.
Én semmit sem tudok,
még a szeretetet is rosszul adom...
Vénségemben botladozva
nyakatokba akaszkodom...
Köszönet és hála,
hogy magatokkal visztek...
mélység és magasság
között reptettek!
TIM. 2014.03.25.
Drága, drága Marcsi !
Itt nincs kisebb vagy nagyobb, csak más-más területet képviselő-behozó-megélő.
Éppenséggel nincs mit palástolnod, mert a te szeretet megnyilvánulásaid, számodra aprónak tűnő gesztusaid mozgatnak meg bennem hegyet-völgyet. Most mondjam én is, milyen kicsinek, szeretetlennek látom magam közöttetetk, amíg a szerben nem egyesülünk ? A szerben tanulom, hogy nem számít látszólag mit mutatunk (szerintünk) kifelé. Én lélekóriásokat látok, akik a jelen káprázatában vergődnek ugyan, de belül minden ott van. Nem csak volt, nem csak lesz. VAN.
Tegnap elhalasztottuk a múltbanézést, hogy te is velünk légy, amikor sor kerül rá. Nézz hát az egykori inkvizítor szemébe.
Vergődhetünk a jelen markában, vagy felemelkedhetünk - együtt - olyan magasságba, ahol gyengéd simítás csupán a most feltornyozódó dolgok elsimítása. Számomra lélekóriás vagy, ha nem is látod magad. Szívem szerint pörögve vinnélek a hetedik égig, hogy végre meglásd magad. Hogy el tudd fogadni magad olyannak, amilyen vagy - mostani szemmel és teljességedben is. És így vagyok a többiekkel is.
Nem gondolnám, hogy bármit rosszul csinálnál, adnál. Csak emeld feljebb fejed, tekinteted.
Nagyon szeretünk és hiányolunk. És csak a jót hiányolja az ember.
Nem érzem, hogy bárkibe akaszkodnál, sőt épp ellenkezőleg. Életadó a jelenléted.
És nem magunkkal viszünk, hanem együtt vagyunk képesek szárnyalni.
És ez így jó.
Szeretettel:
Misi 2014.03.26.