Cseh „Turul” András:
EGER, a teremtés Szent száma

Első látásra egy kissé fura megállapításnak tűnhet a tanulmány címe. Fura, de igaz. Végigolvasva remélem a kedves olvasó is egyetért majd ezzel. De félre a magázódással! Magyarországon, magyarként egy nemzetTESThez tartozó VÉReim, azaz TESTVÉReim vagytok. Nálunk magyaroknál nem szokás a távolságtartó magázódás, ezért tőlem se vegye ezt senki tiszteletlenségnek.

Itt az ideje felszínre hozni az Igazság újabb darabját. A hazugság, hamisság legsötétebb (Halak) korának vége. A mostani (Vízöntő) korban IGAZ-talan rejtve nem maradhat. Ég, s Föld összeérnek. Napról-napra több a tudatos útkeresők száma. Azoké, akik tiszta szívből szomjúhozzák az Igazságot. Megnyíltak(nak) az ég csatornái. Áramlik a Szent Tudás, amely megtisztít mindent a rárakódott üledéktől. Felszínre kerülnek a gyémántok, az Igazság gyémántjai. Fényük beragyogja a Földet, eléri még a legsötétebb elmét is. Sok a tennivalónk. Mindannyiunknak. Nagy a tábla, kevés az arató. Most még kevés, de napról napra több lesz. Gondolatébresztőnek szánt tanulmányommal saját feladatom egy részét kívánom teljesíteni.

Mi jut eszedbe, ha azt mondom Eger? Egy város, Heves megye székhelye? Férfiembernek a jóféle vörösbor, a Szépasszonyvölgy? Az egri vár Gárdonyival, aki megénekelte Dobó és társai hősiességét? „Fecseg a felszín, hallgat a mély.” Eger sokkal több pusztán turisztikai látványosságnál. Eger egy Szent, szakrális központ. Na nem azért mert püspöki székhely. Tartsuk be a sorrendiséget. Okozat kövesse az okot és ne fordítva! Előbb volt szakrális hely és csak jóval később vált püspöki központtá (pontosan eme tulajdonsága miatt). Életében minden magyar embernek legalább egyszer el kellene ide mennie! Mit menni! Zarándokolni! Igen, ez egy zarándokút, egy beavatás. A turisták – szinte kivétel nélkül – egyetértenek abban, hogy Egernek különleges az atmoszférája. Igen, ez így igaz. Mi adja a különlegességét, honnan a hely „szelleme”? Fejtsük meg közösen a titkot!

Kezdjük Eger jelentésével. Nekem az iskolában még a következőképpen tanították. Eger a nevét az Éger fáról kapta. Eger, az Eger patak völgyében fekszik (ez igaz), ami régen mocsaras terület volt (egy része talán). Mint köztudott az égerfa a mocsaras vidéket kedveli, ezért belőlük itt igen sok nőtt. Jöttek a honfoglaló eleink, meglátták a sok szép égerfát. Hopp, mivel jobb nem jutott eszükbe elhagyták az ékezetet és máris megoldották a névadást. Ezt a hülyeséget, a kigondolója sem gondolta komolyan. Az Igazságot nem mondhatták el, helyette valamit ki kellett találniuk. A kiagyalóját minősíti a műve. Erőltetett, valószerűtlen koholmány. Erről ennyit. Már gyermekként sem igazán hittem ezt a „mesét”. A feltétel nélküli elfogadás pedig ekkor még életkori sajátosság. Az IGAZ-ság hamisságtól való megkülönböztetésének képessége csak később alakul ki.
Időrendi sorrendben haladva lássuk az Igazságot. Mindannyian jártatok már úgy, hogy egy új információt olvasva, látva, hallva, sok – addig nem teljesen értett vagy elfogadott dolog – egyszeriben megvilágosodik, értelmet nyer. Olyan, mint ha a bensőnkben megkondulna egy harangocska, aminek rezgése segít lerombolni a megértést akadályozó falakat.

Első kondítás: Dr. Padányi Viktor: Dentu–Magyaria.
Ősiségünk, minőségünk, származásunk szigorú tudományos alapossággal megjelenítve és csodálatos egészként egybeszerkesztve. Alapmű minden magyar ember számára.
Művében az író az ó-szumir „Nimród”-eposzának néhány sorát, ill. annak szavait – többek között az „igar” szót is – elemzi. Az eposz szerencsére ékírásos formában maradt ránk.
Az ékírás alapbázisú jeléből, minden hun népnél ugyanolyan vagy hasonló jelentéstartalmú szavak fejlődtek ki. A tő, a gyök tehát azonos (finnugoristák nagyon figyeljenek!).
Nézzük az „igar” szó jelentését. Ez egy összetett szó. Előtagja „í”. Ez koronkint és dialaktusonkint lehet még „in”, „im”, „e” és „é” is. Mi az előtag jelentése? Erre pontos választ ad az ékírási megjelenítés. Ez két fogalomból épül fel: felül a „nap”, alatta a „megy” fogalom látható. Egybeolvasva „nap felé megy”, tehát a föld felől az ég felé halad. Később, minden olyan tevékenységgel kapcsolatosan ezt használták, amely ilyen jellegű folyamatot feltételez. Ilyen alapjelentések lettek: felfeléhaladás, építés, épület, emelés. A fenti jelentéstartalmak mindegyikének van egy alsó kezdőpontja, és egy felső végpontja. Remélem eddig érthető.
Az utótag a „gar”. Jelentései: kör (!), kerül, körül, kerítés, fal, ami körülvesz, eltakar, védelmet nyújt. A magyar „kert” (eredetileg udvart jelentett), kerítés, garád, karám, karima, gyűrű, mind a szumir eredetű „gar” utódai. Egy személyes vonatkozású megjegyzés. Gyermekként drága édesanyánk – mint minden édesanya – az öcsémmel együtt igen féltett minket. Egy sziklaplató szélén laktunk, amit sűrűn benőtt a kankalin bokor. Nagyon szerettünk az utcán játszani. A kinti játék előtt minden egyes alkalommal így figyelmeztetett. „Nehogy bemenjetek a garádba!” Ez a gyönyörű, ősi szó, a mai napig megmaradt, a nyelvünkben él. Tapasztalataim szerint ma már kevesen használják. Néhány éve Fekete István (a világirodalom egyik legnagyobb írója) művében találkoztam vele. Nagy elégtétel volt számomra, hogy ő is ismerte és ugyanolyan értelemben használta, ahogyan felénk is használják. Te ismerted ezt a szót? Nyugodtan váltsuk ki vele a roma nyelvből átvett – és egyre inkább népszerűbbé váló – dzsumbuj, vagy dzsindzsa szavakat. Erre nekünk is van erre megfelelő szavunk. Amely – uram bocsá – a mi fülünknek, nyelvünk zenéjének sokkal jobban megfelel. Elnézést a kitérőért, de úgy érzem ez ide tartozott.
Folytassuk tehát a szófejtést. Mint tudjuk az avar is hun nép volt. Ők a gyűrű-alakú városaikat „Eger”-nek, Győr”-nek nevezik. De nem csak ők használják ezeket a szavakat, hanem a többi hun nép is. Mezopotámiától a Kárpát medencéig 11 „Eger” és 13 „Győr” található.

Eddig rendben is volnánk. Eger tehát egy ősi szumir kifejezésből alakult ki. (újabb adatlék a szumir-hun nyelvrokonsághoz ill. azonossághoz). Ez még nem magyarázza meg Eger különlegességét? Miben különbözik a többi hasonló nevű helytől? Abban, hogy a legpontosabban megfelel a név igazi jelentésének. Vessünk egy pillantást a térképre. Földrajzilag Eger a „Felföld kapuja”. Itt vezet az egyik összekötő út az Alföld és a Felső-Magyarország között. Ez azonban nem csak földrajzilag van így. Szakrálisan is egy olyan hely, ahol a földről a nap felé lehet eljutni. Honnan veszem mindezt?

Második kondítás: Arvisura.
Igen, az Igazszólás, amit szintén minden magyar embernek el kellene olvasnia!
Néhány gondolatot idézek Kozsdi Tamástól, aki az „Útban az Arvisura forrása felé” (Megjelent: Arany Tarsoly magazin 5. számában – 2005. június) írásában zseniálisan bemutatja a mű olvasásának és megértésének lehetséges szintjeit.
Az Arvisurát a következők szerint lehet olvasni:
- az érdeklődés szintjén,
- a kereső lélek szintjén,
- a beavatotti szinten,
- a megvilágosodás szintjén,
- a Forrás szintjén.
Mikor éred el a Forrás szintjét? Erre egy tanulságos példázat: egy festőnövendék megkérdezte a híres festőt. Mikor tudok majd én igazán jól bambuszt festeni?
Válasz: tanulmányozd a bambuszt legalább 10 évig figyelmesen, akkor majd jól meg tudod festeni. Igazán azonban csak akkor értheted és festheted meg a bambuszt, ha magad is bambusszá válsz.

Mit ír az Arvisura Egerről:
„Eged fejedelem Kr. e. 8-tól Kr. u. 4-ig, azaz egyik Eger évétől a másik Eger évéig építette ki Eger városát, a fejedelmi székvárost. Kr. e. 20-ban, az Ordoszban elkezdett 4020. medvetoros évben úgy döntöttek, hogy Nagyszalát csak ott lehet tartani, ahol előbb létrehozták a "Nagyszala alagút-barlang rendszert". A Nagyszala 100 évenként, a csillagok járása szerint meghatározott kezdő napját "Nagyszila napnak" tekintették. Ezen évszázados ünnepnapon született fiúgyermekeket "Szent-névnek hívták" Szila elnevezéssel, míg a leányokat Szilajkának, azaz erdei folyók Tündérének nevezték. Ezt az Ordosz által kezdeményezett Nagyszilát azért rendezték Egerben, mert Gyöngyös-Eger vidéke a saka-szkíta népek Nagypályi-Encs középvonalának közepére esett és csillagjósok örökölt tudománya szerint 25 karéjos beavatott születése várható. Egy bölcs a pártus birodalomban felvette a Boldizsár mágus nevet, majd Gáspár és Menyhért társaságában várták a fényes csillag jelét. Minden beavatott tudta, új szellemi korszak kezdődik.
A Nagyszila építményét homokkő, azaz Tálya kövekből faragták. Innen indultak ki a földalatti világ járatai, amelyben az Oskus-táblák másolatait helyezték el. Ezen alagút-barlangrendszer járatai egynapi járóföldet tettek ki. A Messiás-váró Nagyszala alsóvilágát a Róma fölötti Farkas-had oskusai, a Tömös-birodalom alján élő Keve-had oskusai és a Tabán fölötti Osihad, Kövezsd ossosai építették ki, akik a dunai Limes megszűnése után Szalonna városának kőműveseivel otthagyták a Duna-hídfőt és a dalmáciakkal együtt Egerbe vándoroltak.”

Első olvasásra mi a számodra a legfontosabb üzenet? Az hogy Eged egy fejedelem volt, és igazából róla kapta a nevét az Eger mellett található hegy? Nekem ezt még így tanították. „Az Eged hegy a nevét arról a francia területről kapta, ahonnan a szőlőtermelés kultúráját Egerben meghonosító telepesek származtak.” No, mármost ha nem a franciáktól kapta a nevét, akkor az sem igaz, hogy tőlük tanultuk a szőlőtermesztést és borkészítést. Nohát, nohát ki gondolta volna. Itt egy másik hazugság, amire fény derült. Tisztul a kép?

Az, hogy az Eger alatt húzódó pincerendszer nem csak bortárolásra, és szükség esetén menekülésre (lásd. II. világháborút, ahol a szovjet csapatok második hullámával érkező „rendfenntartók” ölelő karjai elől kerestek, és találtak menedéket a nők), való, hanem a szakrális összejövetelek megtartásához elengedhetetlenül szükséges. Azoknak, akik még nem járatosak az Arvisurában. A 24 hun törzsszövetség Nagyszaláit (birodalmi gyűléseit) olyan helyen tartották, ahol lehetőség volt a három világ (alsó: föld alatti, középső: felszíni, és felső: égi) kiépítésére. Pontosabban, olyan helyen, ahol a három világ találkozója, egyesítése megvalósítható. Tessék csak megnézni a Pálos rend történetében (Szánti Lajos: Mátyás és a Pálosok) a föld alatti helyiségek szerepét. Vagy a világ bármely táján a szellemi beavatásra alkalmas központok felépítését (egyiptomi piramisok, a nemrégiben felfedezett Boszniai piramis, a Tibeti kolostorok stb.).
Ezek csak akkor funkcionálhatnak a rendeltetésüknek megfelelően, ha a három világ jelen van. Jaj majdnem elfelejtettem! 2000 év eltelte után Egerben az egyik partot (síkvidékiek kedvéért: hegyre, dombra épített utcát) ma is Szalapartnak hívják. Á, ez is csak véletlen.

Hogy új szellemi korszak kezdődik, amelyet egy messiás (megváltó) megszületése indít el. A világban ismét megjelenik a FÉNY. Hol kell a legnagyobb fényességnek a világra jönnie (megtestesülnie!!!)? Ahol a ….???? Na ki tudja befejezni a mondatot? Segítek.
Milyen világban élünk? A polaritás (nem duálitás a kettő között lényeges különbség van) értékrendű és egyensúlyát veszített világban egyensúlyt kell teremteni. A legnagyobb FÉNYESSÉGNEK, ott kell megjelennie, ahol legnagyobb a SÖTÉTSÉG.
Ez nem Eger, nem a hun népek más szálláshelye, de még csak nem is a világ egyéb más tájéka. Ilyen hely csak egy volt, és egy van. A Bibliából jól ismerjük.
De nem kell hozzá a Biblia ismerete, mivel ma is köszöni szépen jól van, remekül működik. Jelenkorunk – divatos szóval élve – egyik forró pontja. Ott ma is békétlenség, végletes megosztottság, gyűlölködés tapasztalható. Ez a világ LEGSZENTEBB SÖTÉT HELYE. A negatív pólus.

Érdekes módon azonban számomra mégsem ezek a legfontosabbak. Ezek és az idézett szövegrészben megtalálható összes többi – a tudásunkat önmagában véve is egyedülálló módon gazdagító információk – fontosak, csodálatosak de….. De nem ez a lényeget. Hát akkor mi? A lényeg az Eger év tartalmában rejlik. Micsoda? Miért olyan fontos ez? Ez mindennél fontosabb!!! Nézzük meg miért.
Meddig folyt az építkezés? Kr. e. 8-tól Kr. u. 4-ig, azaz 12 évig. Egy Eger évig. Egy Eger év tehát 12 évvel egyenlő. Amikor ennek jelentőségét, jelentéstartalmát megértettem akkor fénylett föl a Nap. Mégpedig olyan erővel, amelyhez képest, egy atomrobbantás villanása csak halovány pislákolás.

Nézzük csak! Mit tudtunk eddig Eger jelentésével kapcsolatban? Gyűrű-alakú város. A gyűrű kör alakú. A kör a teljesség, az egység tehát Isten megjelenési formája (gondoljuk csak az együvé tartozást megjelenítő jegy- és karikagyűrűre). Eger, a gyűrű, a kör, mellett jelenthet teljességet is. Mit jelent ez időben kifejezve? Mivel egyenlő egy Eger év? 12 évvel. A kör, a teljesség, az Isteni minőség tehát 12 részből áll. 12 rész. Nem ismerős valahonnan.

• Az óra számlapja. Kör. Rajta 12 óra kerül megjelenítésre.
• Egy évben 12 hónap van, ez alkot egy teljes évet.
• Zodiákusok (csillagászati égövek) száma? 12.
• Jézus Mesternek hány tanítványa volt? Pont 12. Ki gondolta volna?
• A magyar Szent Koronán hány ékkő található? 12. Újabb véletlen.

• A koronázási paláston Szent István kezein hány ujj található? 12. Itt álljunk meg egy pillanatra. Remélem nem feltételezi senki, hogy egy ilyen nagy becsben tartott ereklye elkészítésekor tévedtek annak készítői, a Szent életű apácák. Nem, nem tévedtek. Pontosan a valóságot jelenítették meg. Erről még egy kicsit később bővebben lesz szó.

Buda eleste – 1541 – után Perényi Péter, Magyarország királyi kancellárja a magyar hadsereg főparancsnoka felismeri Eger hadászati jelentőségét, melyet Felső-Magyarország védelmében jelent. Az akkori Habsburg-királyt Ferdinándot megkéri, hogy kerüljön a püspöki vár királyi kézbe. Ezt a kérést az uralkodó teljesíti. A vár élére Varkoch Tamást nevezi ki, aki jelentős erősítési munkálatokat hajt végre. Az addig egységes várat két részre osztja: belső, valamint külső vagy huszárvárra. Az átalakítás érinti a székesegyházat is. A később épített gótikus székesegyház sokszögű szentélyzáródását haránt irányban elfalazzák. A fal – párhuzamosan a vár keleti falával – annak teljes hosszában megépül. A két fal közötti területet földdel feltöltik, ez lesz a híres Töltés, amely 30-35 m széles. A keleti falsíkból bástyaszerűen kiugró szentélyépítmény lesz a Szentély bástya. Az átalakítással a székesegyház veszít ugyan méretéből, de még így is impozáns nagyságú (lásd az egri vármúzeum történeti kiállításán látható makettet). A híres 1552-es ostrom idején még nincs kiépítve a föld alatti kazamata rendszer. Erre csak az ostrom után kerül sor. A vár legjobban megépített és – elhelyezkedésénél fogva – egyben a legbiztonságosabb pontja a várszékesegyház. Dobó ezért katonai raktárnak használja. A sekrestyében a lőporraktár kap helyet. Egy katona gondatlansága miatt az ostrom alatt – 1552. október 4.-én – felrobban. A légnyomás ugyan nagy pusztítást végez, de a székesegyház szerencsére nem szenved jóvátehetetlen károsodást (hiába eleink még tudtak építkezni).
A török támadás visszaverése után nagy lendülettel folytatódik a vár megerősítése. A második 1596-os ostrom során a török elfoglalja a várost és a várat. Ezzel kezdetét veszi a 91 éves török uralom. A törökök – jó szokásukhoz híven – gyorsan kijavítják az ostrom során keletkezett károkat. Igen praktikusan járnak el, az iszlám vallásnak megfelelő, dzsámik (imaházak) kiépítésekor. Erre a célra felhasználják a már meglévő keresztény templomok többségét. A templom tornyán lévő keresztet félholdra cserélik, a belsejükben lemeszelik, vagy egyszerűen szőnyegekkel eltakarják a keresztény falfreskókat. A dzsámi mellé esetleg építenek egy minaretet is. Máris kész a vallási komplexum! Szó sincs esztelen, vagy tudatos rombolásról. Sőt! Ezt az állítást mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a 91 éves egri tartózkodásuk alatt nem csak a vár régi főkapuja fölött lévő fehér márványból faragott oroszlánt, hanem a még az ősellenség – a Habsburgok kétfejű sasos – címerét is meghagyták. Egyik sem zavarta őket!

1596-ban a várban három!!! katolikus templomot találnak. A külső várban épült templomból lesz „szent lászló dzsámija”. Nem tévedés! A törökök annyira tisztelték-e nagy magyar uralkodót, hogy még a templom eredeti nevét is meghagyták. Ennyit a „pogány” törökökről. A kis templomból lesz a „kis dzsámi”. Egy új dzsámit is építenek a „pasa dzsámiját”. Valószínűleg ez volt a legnagyobb dzsámi. A XVII. századból származó több egykorú metszeten is a várszékesegyházzal szemben látható minaretének tornya. Valószínűleg a mostani Dobó palota helyén állhatott. Mára azonban semmi sem maradt belőle. A Szent János püspöki várszékesegyház hadiszertárként szolgált, a püspöki palotában pedig a berbelég és a janicsáraga lakott.
Egy esztendővel a budai vár felszabadulása után, 1687-ben a magyar és császári csapatok körülveszik a várat. Nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel megtörik a törökök ellenállását. A vár sértetlenül megússza az ostromot. Eger ismét szabad!

Azután elkövetkezik az 1702-es „fekete” esztendő. I. Lipót Habsburg császár és magyar király igen csak tart az akkor már egyre jobban kibontakozó kuruc mozgalomtól. Megszületik a döntés. Egert, másik 17 magyar várral egyetemben, le kell rombolni! Három hónapos megfeszített munka eredményeként a földdel teszik egyenlővé a külső várat. Itt álljunk meg egy pillanatra. Mit is mondtunk? Mi volt itt? „Szent lászló dzsámija”, amely előtte katolikus templomként funkcionált!
Egy katolikus templom, amelyet a dzsámiból egy kis átalakítással (tudjuk, jelképcsere a toronyban, kifestés és kész) keresztény templommá lehetett volna alakítani. Egy templom önmagában milyen hadászati jelentőséggel bírt? Semmilyennel. Akkor kérdem én, miért kellett azt is elpusztítani? Ki a „barbár”, az igazi „pogány”?

A külső vár megsemmisítésével a belső vár katonailag védhetetlenné vált. Ezért, és az igen magas rombolási költségek miatt, a belső vár lerombolásától elálltak. 1703 tavaszán II. Rákóczi Ferenc vezetésével kibontakozik a Rákóczi-szabadságharc. A leírásokból pontosan tudjuk, hogy a székesegyház ekkor már ismét eredeti rendeltetésének megfelelően működik! 1703. szeptember 8-án Kisasszony ünnepén Telekessy István püspök-főispán a jezsuita templomból a székesegyházba vezeti az ünnepi körmenetet.
Ekkor kapja meg Ónodról a levelet, hogy Eger városát haladéktalanul adja át a kurucoknak. A felszólításnak nem tesz eleget. A kurucok a várat erővel nem tudják bevenni, hanem ostromgyűrűbe fogják. A császári csapatok 1705. január 2-án kapitulálnak. A várat a szabadságharc vége felé – 1710. december 4-én – foglalják csak vissza.

Itt álljunk meg egy kicsit. Mit tudunk eddig biztosan? Az 1700-as évek elején megvan és működik a várszékesegyház! Eltelik cirka 130 év, ami alatt történik valami. A belső várban található várszékesegyház, a pasa dzsámija és a kis dzsámi (eredetileg katolikus templom) szőrén-szálán eltűnnek! Hogyan lehetséges ez egy püspöki központban?
A Rákóczi-féle szabadságharc után a vár nem csak hadászati, hanem vallási jelentőségét is elveszíti. Miért? Az ok a tulajdonviszonyokban keresendő. A vár az uralkodóé – kincstári tulajdon – a város a püspöké. Amint látjuk, ez megpecsételi a várban található egyházi épületek sorsát. A vár ugyan elveszíti hadászati jelentőségét, fenntartására nem fordítanak nagy gondot, de hadászati objektum. Köztudott, hogy a katonaság nem nagyon szereti, ha a területükön civilek mászkálnak. Ilyen körülmények között lehetetlen a mindennapi hitélet gyakorlása. Nem tudom, a jeles egyházi ünnepek alkalmával engedélyezték-e az ünnepi szertartások lebonyolítását. Lehet, hogy még ezt sem volt szabad. Szegény püspöknek se fedele, se munkahelye. Ezen áldatlan állapoton változtatni kell! Változtatnak is. Eger főutcáján – Széchenyi utca – építik meg, az Érseki Palotát Erdõdy Antal Gábor püspök kezdeményezésére, 1715-32 között. A palotát közvetlenül a munkahelye – a mai Bazilika helyén álló Szent Mihály templom – mellé építteti.
Nem csak a püspök járt dolgozni, hanem a beosztottai is. Ők hamarabb ébrednek. A káptalan, ami a megyés püspök tanácsadó testülete, Telekessy István püspökkel (1687-1715!) való egyezsége alapján a korábbi káptalani városrészből (Knézich Károly utca) közelebb költözhetett (Kossuth Lajos utca) a Szent Mihály templomhoz, ahol a liturgikus szertatásokat végezték. (A kanonokok a káptalan tagjai voltak. A kanonokok élén a püspök helyettese, a nagyprépost állt.) Így már nekik sem kellett sokat gyalogolniuk.
Közben a hősi múltú vár lassan, de biztosan omladozik. A belső várat nem robbanják ugyan fel, de azért szép csendben tovább folyik a hadászati „kiherélése”. Ez abból áll, hogy a meglévő összes föld alatti termet, folyosót, kazamatát feltöltik földdel. Nem kis munka. Sokba is kerülhetett, de tudjuk ha nemes célról van szó akkor semmi sem drága.
Az egyházi épületek viszont semmilyen hadászati jelentőséggel nem bírnak. Akkor mi lehetett a lebontásuk oka?
Állagromlás: ez bizonyosan nem lehetett, mert a törökök jó gazda módjára gondozták a várat és a benne található építményeket. Hosszabb itt tartózkodásra rendezkedtek be. Különösen igaz ez a pasa dzsámijára, amit újonnan ők építenek. A szabadságharc sem tesz nagyobb kárt a várban, mivel az ostromok döntően ostromzár formájában zajlanak.

Építőanyag hiány: igaz a városban a XVIII. sz. közepétől hatalmas építkezések zajlanak, de ha ehhez akarnak követ, akkor sokkal egyszerűbb lett volna pl. néhány külső várfalat elbontani, mint a várszékesegyháznak nekiesni. Egy püspöki központban templomot rombolni?

Az okot máshol kell keresni! Az ok, a politikában van! A bontást elrendelők parancsra, mégpedig legfelsőbb parancsra cselekednek. Ki van legfelül? Az akkori államberendezkedésnek megfelelően az uralkodó. Fejétől bűzlik a hal!



Nézzük csak sorban, kik voltak a „magyar” uralkodók:
1711 – 1740 III. Károly
1740 – 1780 Mária Terézia
1780 – 1790 II. József
1790 – 1792 II. Lipót
1792 – 1835 I. Ferenc

No lám, lám a „szeretett” Habsburg ház. Az erkölcs, a morál pláne a szeretet számukra ismeretlen fogalmak. Csak a hatalom szót ismerik. Kik ők, mit képviselnek, miért éreznek engesztelhetetlen gyűlöletet a magyarok iránt, ezekre a kérdésekre is van válasz aminek bemutatása megér egy külön tanulmányt. Itt fogadjunk el annyit (amit sajnos nem nehéz belátni), hogy gyűlölnek minket!

A Rákóczi-szabadságharc után a magyar rendek és a Habsburg ház között – most már ugyan többé-kevésbé alkotmányos keretek között – de állandó „harc” folyik. Az uralkodó és szűkebb környezete ha másban nem is de egyben egyetért: a lázadó magyarokat meg kell büntetni a ribillióért! Ők majd megmutatják ennek a rebellis népnek, hogy ki az úr. Demonstrálni kell a hatalmukat! Fitogtatják is, ahol csak tudják. Az ellenünk folytatott harchoz nem csak a fizikai, hanem a lelki hadviselés is hozzátartozik.
Néhány egri vonatkozású szösszenet a hozzáállásukról. Igaz, a püspököt az uralkodó nevezi ki, de ennek ellenére a viszonyuk nem mindig felhőtlen. Eredetileg a Líceum épülete – ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viselő főiskola – az egri egyetem befogadására készült. Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába.
Ez nem elég! Üssük őket ott, ahol az a legjobban fáj! Kiadják a parancsot. A Szent István által alapított 700 éves várszékesegyházat le kell rombolni! Hogy ne legyen gyanús a dolog ezzel egyetemben az összes vallási célú épületet lerombolják. Ennek esik áldozatul a kisebb katolikus templom és a pasa dzsámija is.
A pasa dzsámijának lebontása még valahogyan magyarázható lenne. Iszlám templom, az ellenség építette. Ez sem szép dolog, de legalább magyarázható. Mivel magyarázható a várszékesegyház és a másik keresztény templom lerombolása? Semmivel. Valószínűleg nem is magyarázzák. Ezzel kapcsolatosan érdekes dolog lenne az akkori egri püspök hozzáállását megismerni.
A bontás ugyanis nem megy egyik napról a másikra. Véleményem szerint az akkori püspök bizonyosan szót is emel ellene. Máshogy nem is tehet! Gondoljunk csak bele.
El tudunk képzelni egy olyan magyar vagy legalább magyar érzelmű püspököt, aki szó nélkül hagyja, hogy a saját püspöki székhelyén! egy katolikus templomot leromboljanak?
Pláne, ha egy nagy múltú – 700 éves – és Szent István által alapított püspöki székesegyházról van szó?!!! Van ilyen őrült püspök? Valószínűleg nem volt. Bizonyosan szót is emel ez ellen a barbár tett ellen.
Bízom benne, hogy-e tanulmányt olvasva lesz olyan magyar érzelmű pap, aki a püspöki levéltárban megkeresi és nyilvánosságra hozza, az ezt bizonyító tiltakozó levelet vagy leveleket.
Azt nem tudom, hogy melyik Habsburg uralkodó rendeli el a megtorló akciót. Nem is ez a lényeg, hanem maga a tett. A rebellis heves megye, az egriek összességében a nemzet méltóképpen bűnhődjön!

Az idő múlásával valamelyest enyhül a felek közötti feszültség. Pyrker János Lukács érseket, I. Ferenc császár 1827-ben nevezi ki az Egri Főegyházmegye élére. Neki megengedik, hogy ásatásokat végezzen a vár területén. Ennek során 1833-ban kerülnek elő a Szent János várszékesegyház romjai. Igen, nem tévedés ásni kell. Gondolkozzunk egy kicsit! Mindenki látott már romos épületet. Az állagromlás fentről lefelé indul meg. A romosodás addig tart, amíg az építmény a földfelszínnel válik egyenlővé, amit aztán beborít a föld. Ekkor kell ásni. A várszékesegyház nem egy vályogviskó! 130 év alatt nem tud a földdel egyenlővé válni! Ez csak akkor lehetséges, ha valaki előtte lebontja, és szándékosan betemeti! Máshogyan ez fizikai lehetetlenség! A rombolás során nem végeztek teljes munkát, mivel az alapokat meghagyják (sok más helyen még azt is eltüntetik, lásd a pilisi pálos templomok történetét). Az érsek pontosan tudja, hol kell ásatni!
A föld alól előkerülő székesegyház egyik oszlopkötegének pillérén helyezteti el Szent István király szobrát. Az őt körülvevő ürességben olyan a szobor, mint egy ég felé szegeződő nagy ujj! Ott áll figyelmeztetőn és vádlón! Igazi mementó! Így tekintsetek a szoborra.
A vár – mint nemzeti érték – védelmében Pyrker János Lukács érsek határozottan lép fel. Restauráltatja a Setét kaput és a gótikus püspöki palotában helyezteti el Ruszkai Dobó István vörös márvány síremlékének fedőlapját. Hála és tisztelet e nemes cselekedetért! Egyébiránt az egri Bazilika építése is az ő nevéhez kötődik.

A várban végzett pusztítás igen jól látható „Az egri vár látképe 1845-ben” Sasvári Sándor akvarelljén, amely a Dobó István Vármúzeum birtokában van. A barbár rombolást követően a várfalakon kívül csak a gótikus püspöki palota és a Szép bástya ill. annak romja maradt meg. Micsoda kontraszt van az 1687-es ostrom idejében készült metszeteken (szerencsére több maradt fenn) ábrázolt vár és az 1845-ös állapot között! A metszeteken egy jól kiépített, virágzó vár és város látható. Az utóbbin csak az enyészet, a romlás. A vár egészen 1957-ig állami tulajdon. Mégpedig hadi objektum! A Honvédelmi Minisztérium ekkor bocsátja – múzeumi célokra – a város rendelkezésére. Kezdetét veszi az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség feltáró, állagmegóvó és helyreállító munkája. A korszellemnek (szocializmus) megfelelően erre kevés pénz jut. De legalább valami történik. A vár ma.

Ötödik kondítás: Nincs helye gyűlölségnek….

Ne gyűlöljük a Habsburgokat!! Ne tegyük, mert akkor elérték a céljukat, és ők győztek! A harag, a félelem a gyűlölet az ő táplálékuk. Örvendjünk, és köszönjük meg a fáradozásukat. Tettükkel nem hogy gyengítették, de erősítették hitünket, tudásunkat. Igaz a mondás, amely az 1552-es ostromot követően terjedt el: „a falak ereje nem a kövekben vagyon”. Hitünk egyébként sem a templomok meglététől vagy hiányától függ. Az a szívben gyökerezik.
Tudta ezt már Vörösmarty Mihály is, amikor e sorokat megírta:
„Óh Eger! A sziklák nem tesznek téged
erőssé.
Minden erőd a bátorságod, mely hős
fiaidban
Mint örök gyémánt ragyog és nem
retteg időtől.”
Dobó teljesítette a feladatát. Nem csak jó parancsnok, hanem kiemelkedő hadvezér volt. Mi volt Dobó titka? Mi hiányzott Nyáry Pálból (1596-ban egri várkapitány), ami nem hiányzott Dobóból?

Hite, lelki ereje segítette abban, hogy – egy kis túlzással – egyedül megverje a teljes oszmán sereget. (A vezér és a diktátor közötti különbségről, a vezetői erények bemutatásáról, Dobó és Nyáry Pál összehasonlítása révén, egy másik tanulmányomban részletesen szólok).
Honnan vette hitét? Az ostrom előtti imájából kiderül. Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből.
„Istenem! Te látod a mi kis romladozó várunkat s benne ezt a maroknyi, elszánt népet... A Te nagy mindenségedben kicsi semmiség ez a földi világ. Ó, de minekünk ez a mindenségünk! Ha kell a mi életünk, vedd el Uram, tőlünk! Hulljunk el, mint a fűszál a kaszás vágása alatt! Csak ez az ország maradjon meg... ez a kis Magyarország.
Mária, Jézus anyja. Magyarország védő asszonya! A Te képedet hordozzuk zászlóinkon. A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul! Könyörülj érettünk!
Szent István király! Nézz alá az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol még állnak a Te templomod falai, és ahol még a Te nyelveden, a Te vallásodon dicséri a nép a Mindenhatót. Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király; ó borulj az Isten lába elé! Isten, Isten! Legyen szíved a miénk!”
Dobó kérése meghallgatásra talált. Szíve egy oroszlánéhoz vált hasonlóvá. Rendíthetetlen hite megtartotta őt és a várat is. Ez volt ennek a hihetetlen haditettnek az oka, amely hallatán elámult egész Európa. Nem erre számítottak! Ha ismernék a magyar lelkületet, a népünkben lévő erőt, akkor nem csodálkoztak volna. De sem akkor, sem ma nem ismerik. Vagy ha ismerik, akkor utálnak is érte rendesen. Miért? Kézenfekvő a válasz. A másik embert mindig azért a tulajdonságáért utáljuk a legjobban, amiben mi hiányt szenvedünk! Így van ez a népek között is. Gondoljuk csak végig. A magyar soha senkit nem utált. Miért? Mert nincs rá oka. Mert teljes, mert egész, mert tökéletes! Mert bírja az Igazságot! Nehéz ezt másoknak megemészteni, de ez már legyen az ő bajuk.

Sokan talán megütköznek ama kijelentésemen, hogy Dobó beavatott volt. Beavatását nem egy hétvégi „ezoterikus beavatósdin” nyerte, hanem az élet iskolájában, tettekkel vívta ki. Dobóhoz hasonlóan Gárdonyi Géza is teljesítette feladatát. Az Egri csillagok művével méltó és örök emléket állított az 1552-es hősöknek. Ő is üzent! Ő is tudta az Igazságot. Nem csak a temetkezési hely szokatlan, hanem a sírján álló felirat is. „Csak a teste”. S valóban, a test pihen, de a szelleme tovább hat, igaz hazaszeretetre tanít.     
Ennél tömörebben, szebben senki nem szólt még az Igazságról! „Okos” utókor mindezt hogyan magyarázza? A felirattal az író önmagára akarta felhívni a figyelmet. Mintha Gárdonyinak erre oly nagy szüksége lett volna! Ebből az is következik, hogy nevének hallhatatlanná tétele, azaz egójának dicsőítése miatt alkotott. Kicsinyes, méltatlan, olyan igazi korunkbeli magyarázat. Az író más szellemiséget képvisel. Neki nincs szüksége dicsőítésre! E három szó titka abban rejlik, hogy ez egy tükör! A tükröt nekünk készítette! A tükröt nem magyarázni kell, hanem belenézni! Belenézni és meglátni benne magunkat. Ha valami furcsa torzót (pl. fenti magyarázatot) látunk, akkor a hiba nem a tükörben, hanem bennünk van. Nézz bele nyugodtan! Mit látsz, mit érzel e három szó hallatán? Amit látsz, amit érzel, az Te magad vagy! „Legyen meg, a Te hited szerint.”

Mit jelent beavatottnak lenni? Ismerni az Igazságot! Egerben, ezen belül kiváltképpen a várban mindez megélhető, megtapasztalható. Mit is mondtam az elején? Mi Eger jelentése? Egy olyan hely, ahol a földről a nap felé lehet menni. Igaz, ez fordítva is. A többi dimenzióból innen érhető el a föld. Egy átjáró, egy kapu, egy dimenziókapu. A materialista szemléletű honfitársaim most kaptak a szívükhöz. Ezt már nem bírják. Pedig jobban teszik, ha szoktatják magukat a gondolathoz, hogy mindez létezik. Mi erre a bizonyíték?
Lássuk csak, mit mond erről Kuthumi Felemelkedett Mester: „Az összes úr, mester, úrnő, az angyalok, az arkangyalok és minden egyéb fénylélek, aki hírhozóként érkezik, mindig az energia 12 horgonyán keresztül dolgozik.” Energia 12 horgonya. Már megint a 12!!! A kapu most is ott van, ahol 1000, 2000, 10000 évvel ezelőtt is volt. Azt ennél sokkal régebben létesítették. Aki érzékeny az energiára, úgymond a beavatottak, mindig is tudták hogy ott van. Ismerték és használták a kaput.

Hatodik kondítás: A fájdalmas búcsú.
Most néhány részlet Molnár V. József: „A Hétfájdalmú Szűzanya búcsúja” című előadásából, amely Egerben az Örökség Népfőiskola XIV. Találkozóján 1993. IX. 18.-án hangzott el. Az előadó ebben a servita búcsúról a Hétfájdalmú Szűzanya - ahogy felénk mondják, a Fájdalmas Anya - búcsújának történetéről, jelentőségéről beszél.
Természetesen ez is alapmű – nem csak az egriek – hanem minden magyar ember számára. A művet olvasva jobban érthetővé válik a magyar ember Boldogasszony-kultusza, a Babba Mária, az Anyahita Istennő tisztelete.

„Régtől szakrális helye lehetett ez a Kárpát-medencének. Nem véletlen, hogy itt elsősorban a Fájdalmas Szűzanya kultusza telepedik meg. Az sem véletlen, hogy tudatosan próbálták olyanná tenni Egert, hogy se íze, se színe ne legyen, természetesen ezt nem csak Egerrel tették, hanem minden szakrális helyünkkel, de talán a lehető legteljesebben próbálták szétbombázni, széttörni Egernek azt a szerepét, amit betöltött az itteni nép, ennek a Boldogasszony hitét őrző nép rendeződésében. Ezzel együtt erre a búcsúra három évvel ezelőtt is, amikor jelen voltam, nem csak jászok, palócok és matyók jöttek el, hanem jöttek a Cseh-medencéből is, jöttek morvák és szlovákok is.”

Ígéretemhez híven néhány gondolat, amely az előadásban Szent Jánosról, a várszékesegyház névadójáról hangzott el.

„A középkori ikonográfiában általános az, hogy a keresztfa ránézvést jobb oldalán áll János evangélista, az aki teljesen egy Jézussal, akire Jézus rábízza az anyját, ill. az anyára bízza rá Jánost. Ezt az ünnepet, a Fájdalmas Anya ünnepét a legenda szerint senki más nem szerezhette, csak János. Jánosról maradt meg, és ennek magyar változata is ismert, hogy amikor Boldogasszony égbe vétetett, mert a keresztény legenda szerint Jézus Krisztuson kívül az Istenszülő Asszony is testestől égbe vétetett, az apostolok jelen voltak az égbevétetésnél, vagy égbemenetelnél, ahogy mostanában ezt a teológia fogalmazza. Az égbevétetés után Jánosban volt jelen a legteljesebb szomjúság, hogy Szűz Máriát személyesen lássa, tapasztalja meg a mennyországban. János elragadtatott, égbe ragadtatott és ott Jézus azt mondta neki, hogy emlékezzetek az én anyám fájdalmáról. Így Jánoshoz fűződik a fájdalmas emlékezet, a Fájdalmas Anya emlékezetének terjesztése, alapítása.”

Eddig az idézet. Szent János az „aki teljesen egy Jézussal”, mivel azonosul az Ember Fia lényiségének magvával – ami a szeretet – ezért ő is „égbevétetik”. Azt a helyet, ahol az Isteni minőséggel való azonosulás megélésére, az „égbevétetésre” lehetőség van, nem lehet másról elnevezni, csak róla! Lássunk erre egy bizonyságot. Molnár V. Józsi bácsi így szól a búcsúvezető Orosz Istvánról.

„Búcsúvezető szentemberünk, Orosz István, aki táltosa volt a jászságnak, fiatal korában Jászladányból, az ő szülőfalujából, ide búcsút vezetett. A búcsú alkalmával a kálváriadombon a keresztnél beszédet mondott. Az önéletírásában olvashatjuk, hogy napokkal később próbált visszaemlékezni, hogy mit mondott ő ezen a beszéden, de egyetlen mondat sem jutott az eszébe. Otthon töprenkedve jött arra rá, hogy az embereknek igazuk volt, amikor azt mondták, hogy az angyal szólt belőle. Révült állapotban volt.
Mielőtt idejött, éjszaka álmában angyal mondta neki, hogy álljon a búcsúsok élére, és amikor idejött és a szent hely az adott kozmikus időben működni kezdett, akkor természetes, hogy az elhívott ember révületbe került. A második beszédét abba kellett hagynia, mert az őt hallgató tömegből sokan elájultak, rosszul lettek, transzba estek”. Nem bírták az igen magas fokú szeretetrezgést.

Hol van a kálváriadomb a kereszttel? Természetesen a várban. A kálváriadomb a Rákóczi-szabadságharc idején épült és eredetileg Szép bástyának hívták. Ha a Setét kapu felől szemben állunk a dombbal, akkor balra tőle nem messze a romkert, vagyis a Szent János várszékesegyház romjai láthatók. Jobbra tőle – szintén nem messze – Gárdonyi Géza sírja található. Vannak-e véletlenek? Nincsenek. A székesegyházat lerombolhatták, de ettől függetlenül a hely továbbra is élő maradt. A nép „az Isten adta nép” tudta ezt. Így lett a Szép bástyából kálváriadomb, mert Eger élt, Eger él, és Eger élni fog, míg világ a világ és három esztendő!

Utunk végéhez érkeztünk. A kezdet s a vég, ég s a föld összeért. Eger kitejesedett. Magamról csak annyit – gondolom már kiderült – egri vagyok. Tősgyökeres. Ott születtem, annak a népnek a fiaként, aki 2000 éve élteti, őrzi e helyet. A Forrás szintjén élem meg az Igazságát. Vándor! Ha felénk jársz, menj el e Szent helyre. Vidd el a gyermekeidet, és beszélj nekik az Igazságról! Ha így cselekszel, Te is egrivé válsz!


Szekszárd, 2008. február 15.


Utószó gyanánt

„Soha ne tégy olyat, amit nem szeretnél, ha veled tennének” Isteni törvény szellemében elvileg nem írhattam volna sem elő-, sem utószót azon egyszerű oknál fogva, mivel nem szeretem sem az elő- vagy utó- magyarázatokat, sem a lelkendező véleményeket. Ezek mindig olyan „marketing” szagúak. A műnek tenmagáért kell „beszélnie”, legyen ez akár pozitív akár negatív hangvételű. Az írónak – töltettől függetlenül - minden véleményt szentként kell tisztelnie.

A képzelőerőmmel semmi hiba, de vizuális típus vagyok (na nem ezért van itt a fényképem). Az égiek ajándékaként immár a saját szemetekkel 3D-ben is láthatjátok azt, amiről fentebb írtam. Bevallom férfiasan szinte könnyekig meghatódtam amikor először láttam ezt a kis összeállítást a YouTube-on. Elképesztően tökéletes munka. Ezt látva érzékelhető igazán a vár és a várszékesegyház hajdani monumentalitása, valamint a barbár rombolás mértéke. Lássátok és emlékezzetek! (http://www.egrivar.hu/3d_var/mozi.html)

Miért biggyesztettem ide a fényképemet? Na nem egy felejthetetlen esztétikai élményszerzés céljából. Sokkal fontosabb okok miatt.

1. „A megtévesztő közöttünk jár”. Nagyon elszaporodtak a „névnélküli” első ránézésre jó szándékúnak, lélekemelőnek tűnő Netes üzenetek. Jobban megvizsgálva hamar meglelhetjük bennük a „méregfiolát”. A többségünk azonban nem vizsgálódik. Kaptam, jól néz ki, zutty már tolom is tovább. A megtévesztő egyrészt a „semmire sincs időnket”, másrészt a „homályos látásunkat” használja ki.
Ezt a témát már több ébredett is körbejárta, de nem elégszer, ezért még mindig foglalkozni kell vele.

2. Véget kell vetnünk az állandó visszavonulásnak, a rejtőzködésnek! Aki még mindig fél annak szíve joga így éreznie, de az maradjon csöndben! Meg kell mutatnunk végre a világnak a bennünk rejlő fényt, mivel a világ igencsak szomjúhozza ezt. Olvassátok a szellem megnyilvánulását, de nem látjátok az azt hordozó burkot. Pedig a kint és a bent csak együtt alkot egységet. Ezért adom nem csak a nevem, hanem az „arcom” is, ami a lélek tükre.

3. Ha szabad akarattól vezérelve úgy határoztok másokkal is megosztjátok ezt a tanulmányt. Olyanokkal akikhez még nem fűzhet személyes ismeretség, akkor a kép által velük is létrejöhet egy mélyebb kapcsolat. Igen. Mi egy nagy család vagyunk. Remélem idén (2011) már úgy „összeérünk”, ahogyan annak már rég meg kellett volna történnie. Ebbéli (mármint a fizikai síkon megnyilvánuló egység, egységes fellépés) hiánya miatt érzett szívfájdalmamat most öntöm formába. Ha készen leszek, ígérem a nyilvánosság elé tárom a jelenlegi „gyümölcs” elméleti hátterét alkotó összefüggésrendszeren túl, a változtatás KONKRÉT lépéseit is tartalmazó (csak az elméleti síkkal foglalkozó „széplelkű nyafogóval”, csatornázóval, „megmondó emberrel” már Dunát lehet rekeszteni) elgondolásaimat.

ELJÖTT A CSELEKVŐ SZERETET IDEJE!!!!! MA MÁR CSAK A TETTEK BESZÉLNEK!!!

Tisztelegve előttetek, bízva bennetek, kívánok nektek, magunknak a MI-nek, az előttünk álló esztendőre és még sokkal tovább, nagyon sok erőt, kitartást, állhatatosságot, bátorságot, megértést, „fészek illatú” családi körben megélt meleg szeretetet, összességében még több „tiszta vizet” abba a szent edénybe, amely magatok vagytok, hogy hajlékot vehessen benne az, aki egyedül érdemes erre a hajlékra.



Szászvár, 2011. január 1.