Levélváltásunk a napról, megéléseinkről:

-- Eredeti üzenet – A Tánc
Mihály
2014. június 25. 8:28
"Akkor szeretünk valakit, ha megadjuk neki a szabadságot, hogy az legyen, ami szeretne lenni, ott legyen, ahol szeretne lenni! Akkor szeretünk valakit, ha megengedjük neki, hogy szabad akaratából legyen része életünknek.
Andrew Matthews"
Kétféle férfitáncos létezik.
Mindkettő egyetért abban, hogy neki kell vezetni a partnerét.
Az egyik nemes erővel viszi az általa elképzeltek szerint.
Ez az erő imponál a nőnek.
A másik beleszövi a másik elképzelését, a kettejükéből egyet képez, mégis irányít, bár ez szinte érezhetetlen.
Hisz az elképzelés pillanatonként változik a másik fél ragyogásával, vágyával, elképzelésével.
Ha van.
Mert ez a fajta tánc csak a két fél kölcsönös vágya, elképzelése, elismerése, öröme által jöhet létre.
Nem mindenki fedezi fel, még kevesebb értékeli megfelelően.
Itt nem jobb vagy rosszabb minősítés létezik, egyszerűen a kapcsolódás módja különbözik.
Mindegyik lehet nagyszerű, felemelő.
Inkább a partnerrel való összekapcsolódás, viszony dönt.
Van akivel csak a nemes erővel történő vezetés a járható.
És van olyan is, aki azt sem fogadja el.
Szép napot !
M.


-- Eredeti üzenet –
Mariann
2014. június 25. 12:7
Drágám!
Nagyon jó, igaz.
Én tegnap nem tudtam a rohanásban jól kifejezni, egy másfajta érzetet, aminek a tánc csak egyik kifejeződése volt nálam, ami lecsapódott és sok mindenből állt össze.
Mondjuk, hogy a férfiak nőkhöz való hozzáállásának egyik kifejező eszköze volt a tánc.
És igen Misi az én szertelenségemet tökéletesen lekövetted. Biztos mással másképp táncoltál volna. Én vagyok köztetek a kiscsikó, az ugribugri. És ez nekem bor nélkül is simán megy. Én tényleg gyerek vagyok, egyáltalán nem érzem az 5 gyerek súlyát. Talán leordításuk nálam nem is nevelés, csak hisztizek egy sort nekik a nagyobb gyerek "jogán".
Ez a megfejthetetlen nő, mármint mit akar a nő esete. Ugye férfi kérdez, nő válaszol. Igen, nem.
Alap, a nem az igen, az igen valójában nem az, amit akar, de biztosan nem az, ami valóban kell neki. Ez lehet még a játszmás korszakunk terméke. Azért mondunk nemet, hogy a férfi erejét érezzük, ahogy nemet mondásunk ellenére azt adja, amit akarunk, kiprovokálunk, s ez imponál?
S ez szombat este a táncoknál jött nekem elő, és még csak ki se mondottan. Ezek a sugárzásaink, amire már ti (Misi, Józsi) reagáltok. Tehát nem volt kérdés, s én nem is válaszoltam, csak az áramlásban voltunk szavak nélküli párbeszéd, s nemcsak a tánc, mint nyelv volt a közvetítő.
És nem jó, vagy rossz viselkedés, tánc, vagy jobb, rosszabb volt, hanem más, és igen, is-is. Mindegyik igen. Kapcsolódva a tegnapi beszélgetéshez.
Tehát a fiúk közül sokaknak probléma, hogy racionálisan a kérdésükre adott válasz szerint lépnek az életben. Kérdés, egy tárgyal kapcsolatban, megoldással kapcsolatban, melyik kell, melyik igen, s valójában, amire nemet mond, az kell neki, s még utólag a fejéhez is vágja a férfinak, hogy neked tudnod kellett volna, nekem melyik kell.
Tudjátok, aki tudja, mit akar egy nő, az mindent tud.
Misi nagyon értékellek!
Jó volt veled is táncolni, és Józsival is azt az egyet. És addig jó nektek, míg nem jön Kálmán, mert akkor én nagy valószínűség szerint mást rajta kívül meg se látok. És jó nekem, mert nem kell közöttetek választanom, s ami még jobb nem is kell veletek párkapcsolatban élnem, hanem lehetünk egy család, egy közösség, mindegyikünk, mindegyikünkkel lehet ilyen kapcsolatba, s csak a legmélyebb párkapcsolati dolgokat tartjuk meg a párunknak, a többibe beengedjük egymást őszintén, tisztán, semmi játszma.
Gondold el ez milyen csodás!
Nem azt lessük, a bandából ki-kivel kavar, ki kit kivel tesz féltékennyé. Van ilyen? Ahol mindenki végigmegy mindenkin, csak időben eltoltan, vagy ma már az se szempont.
Nálunk minden nagyon jó, szerben, szeren kívül és valójában minden szer, s ezt látják a kívülállók is, s azonnal be is vágynak. Ezt tapasztalhattuk Kadarkúton.
Úgyhogy nagyon köszönöm nektek!
És nagyon mélyítitek ti is az én párkapcsolatomat Kálmánnal. Abszolút pozitívan hattok az egész kapcsolatra és rám is. És ezt ő is érzi, rajtam is, meg, ha találkozik veletek!
És a táncra visszatérve. Ez nem technikai kérdés. Én aztán különösen nem tudom megítélni, mert én nem igazán tanultam. Nyilván aki évekig gyakorol valamit, azt tudja és ad neki ez a tudás egy önbizalmat is, határozottságot is.
S nekem újfent könnyű, hisz a táncban a nőt vezetik. Ráadásul én vagyok negyven pár kiló, simán lehet engem röptetni. Gyakorlatilag alig érte a lában a földet. (Tudom Misi, mert a te lábadon jártam. :-)
De nálunk ez is belefér és így is szerettek. :-)
És köszönöm, hogy ilyen szép valóságot rajzoltatok ott körém, mint egy megkomponál mű (vagy az én teremtésem, az áramlásban)
A tűzugrás, a tánc, körbe, és párban sokat Misivel, majd csak egyszer Józsival a vége felé, majd még volt körbe is. Aztán a Gáborral a mantrázás, ahogy a hangfalat túlénekeltük, aztán a Vadnával a pogácsaetetés közbeni beszélgetés, hogy csak ott lehettem mellette, a búcsúölelés, szinte megcsókoltam volna, aztán még haza is hoztatok, még egy búcsúölelés, aztán Kálmán várt, és az ő karjaiban lehettem, csodás egyesülésben.
Tökéletes.
Még jó hogy nem terveztem el előre semmit.
Nem tudom nektek mi volt aznap, ti hogyan éltétek meg, nekem egy meghatározó csoda volt, mint egy terített asztal, tele különböző finomsággal és én mindegyikből ehetek, egyikről se kell lemondani, valamiből csak egy falatot, a másikból több szeletet, és mindegyik egy költemény, és csak visz egyre följebb...
Mariann Ölellek Benneteket!


-- Eredeti üzenet –
Mihály
2014. június 25. 12:39
No, ez így föl való az oldalunkra, ha már a szerelmetes társteremtés jurtája, hogy értsék a közösség és a párkapcsolat megélését - persze intim és személyes, de nem vállaltuk a kitárulkozást ?
Mariann, ehhez nem tudok hozzáfűzni.
Itt már olyan eddig ismeretlen minőségek bontakoznak ki, amik égi családi kapcsolatig vezetnek.
Szívvel élés - meghatározó csoda.
M

Kedvesek, küldöm eme levelezésünket Gábornak s Andinak és Vadnának is Ildinek, Andinak,Daninak is, hisz érintettek ebben az egész történetben!!

Mariann, nagyon köszönjük a leírásodat.

Józsi megélése: 
"Olyan volt, minta az Apa táncolna a Lányával, s nagyon lágy szellős volt a tánc. Semmi görcs nem volt benne.Megvolt a teljes kapcsolódás. Nem kellett gondolkodni....csak történtek a dolgok. A szerben Gáborral összekapcsolódtam, a hangunk által. S bejött mindkettőnket az előző életes emlékek, hogy ezt már csináltuk, nem is egyszer. Ugyanígy. Koncert s Vadna összekötött mindent, azzal ahogy kitárulkozott előttünk"

Az én megélésem, bár nehéz összeszednem, mert azóta már annyi minden történt, s a fókuszom már a jógatáborban van....

Az egész szombati nap egy kerek egész volt.
Délben a szer a Tettyén olyan egységben volt. Minden lazán, könnyen jött, harmónia volt, béke. Soha ilyen szép szerünk nem volt a Danival mint most. Pedig lassan 3 éve dolgozunk együtt...Érkezett az égi hang is, mit kell énekelni, mit kell tenni. S minden a helyén volt ALAPBAN. Nagyon sokat fejlődött minden résztvevő az elmúlt fél évben. Sokan voltunk, talán még soha ennyien, s sok új ember is....akik először vettek részt ilyen szerben.
Tudjátok, nekem ilyenkor mindig az jön elő, hogy ezért érdemes volt megszületni, és lejönni erre a bolygóra.
A délután kicsi pihenéssel telt, s aztán jött a meglepi, Ildi s Andi érkezett hozzánk, bár sajnos nem jöttek velünk Kadarkútra, de tudtunk egy kicsit beszélgetni. Nagyon mély és régi kapcsolatok ezek nekem mindkét lánnyal. S megtelik minden fénnyel ha találkozunk. ANDI KÜLÖNÖSEN..... valahogy olyan különleges szeretettel figyel, szeret, amiben olyan jó fürödnöm....

A Kadarkút is nagy megélés volt.... sok sík miatt kellett mennünk. 
Vadnát megerősíteni útján, erőt adni csupán a jelenlétünkkel. Gáborékkal újra kapcsolódni, újabb úton járókkal találkozni... (2 hölgy a szerben s a főszervezővel.)
...Úgylátszik a tánc  a Baranya Aranyainak nyilvánosan FELADATA, mert nem a mai világban rajtunk kívül ezt nem vállalják fel, mindig ott van közös tánc ahol megjelenünk... s ez így van jól. Örülök, hogy ilyen társakra leltem mert így sokkal könnyebb.

Szeretettel ölellek benneteket
Jó kis csapat vagyunk így együtt.... 
Judit


Kedvesek!

Ez a napforduló tényeg nagyon egységes volt. A délelőttel, Danival  együtt. Ott is olyan volt, mintha a jurtában az összecsiszolódott csapatunkkal lettem volna. Olyan jól tudtunk egymáshoz is kapcsolódni.
Nagyon köszönöm minden fiúnak, hogy biztosítják nekünk lányoknak azt a közeget, ahogy szárnyalhatunk, s lehetünk azok a nők (aranyasszonyok), amiért leszülettünk. Ezt így csak támogatásukkal tudjuk, bármennyire is egészek vagyunk már önmagunkban, hisz nemcsak egyéni fejlődésért vagyunk itt, hanem a közösségiért is, hogy egységben legyünk. Ezt a kis családi egységünket visszük is mindenhova magunkkal és jó érzés, hogy másokkal is így tudunk kapcsolódni, s ők hozzánk, hogy ezt megtapasztalhatjuk.
Biztosan nem véletlenül vagyunk ott, ahova megyünk, de ez nemcsak rajtunk múlik. S a régi-új találkozások is finomságosak.

Nekem nagyon dejavu volt a téli napfordulóval, ahol délben Pécsett mi tartottunk a Zsolnay Mauzóleumban szert (ott még a létszám miatt túristák is becsatlakoztak meghívott barátaink mellé - 12+1 fő), s kis jurtás délutáni ejtőzés után mentünk Kaposvárra Vadnához. Akkor kicsit beestünk, nem érkeztünk időben, s akkor is volt tánc, de mégis irányított táncházas, a közös zenélés-éneklés is még csak egymás kóstolgatása volt, mintegy előkészítő. Onnan hazafelé éjszaka szarvasokat kaptunk, át is mentek előttünk az úton, most 3 őz volt, de csak legelésztek az út szélén.

Nekem a táncban nagyon erős emlékként jött elő, amikor a jurtában tavaly ősszel körbetáncoltuk fiainkat.

Ölellek Benneteket!

Mariann



És egy gyönyörű, tömör összegzés:

Kedvesek !
Felemelő szombat volt.
A déli napszer a kapunyitással - áramlással - gyógyítással.
A gyerekeket szerettem volna, ha csatlakoznak, de ezúttal nem tették.
Tünde családja is csak egy pillanatra állt be.
A kutyasétáltató hölgynek szívem szerint odaintettem volna, hogy jöjjön közelebb, nézze meg, vegyen részt benne.
A gyerekek a szünetet a felnőttek viselkedése folytán a szer végének nézték, így a kardok elkobzása érezhetően lelombozta a fiúkat, és a végén lógó orral távoztak az elmaradt közös teszgyakorlat hiányában.
Idő kell a gyerekeknek.
Egyetlen hiányérzetem volt, egy olyan dal közös éneklése, amit mindenki tud és énekel.
EGYÜTT ZENG.
Mivel nem jött senki a jurtába, így én is hazamentem, pedig a beszélgetésen szívesen ott lettem volna.
Este időben érkeztünk Kadarkútra.
Vadna öröme feljebb repített minket, a tűzzel együtt az áramlás is kézzelfoghatóvá vált.
Vadna a dobokkal ismét kaput nyitott, nem akármilyet.
Muszály volt táncolni.
Érdekes, ki mennyire adja át magát egyéniségének megfelelően ennek az erőnek.
Úgy érzékeltem röpködünk.
Csak Inci aggodalma volt tapintható a vendégkislány rosszulléte miatt.
/Még a táncomra is megjegyzést tett  :(  /
Azután a kicsi kör együtt énekelt és zengett, magosra fel, egységben , erőben.
Együtt zengve.
Csudaszép.
Az este koronája Vadna öröme - a megosztott öröm többszörös öröm.
Ami az est feladata volt fényesen sikerült.
És mi is e szerint éreztük magunkat.
M.